| 2010 éves beszámoló |
|
|
MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG
Elnökségi beszámoló, Közhasznúsági jelentés, Felügyelő Bizottság jelentése a Magyar Hidrológiai Társaság 2009. évben végzett munkájáról
2010. évi pénzügyi terv
Budapest 2010. május 25. Tartalomjegyzék Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 2009. évben végzett munkájáról 1 Közhasznúsági jelentés a Magyar Hidrológiai Társaság 2009. évéről 16 2009 évi mérlege. 26 Beszámoló a Felügyelő Bizottság 2009. évi munkájáról 29 2010. évi pénzügyi terv. 31
BESZÁMOLÓ A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG 2009. ÉVBEN végzett MUNKÁJÁRÓL A Magyar Hidrológiai Társaság a közhasznú szervezetekre vonatkozó előírások szerint működik. A 2009. évi munkáját a 2008. november 25-i elnökségi ülésen elfogadott 10/2008. (11.25.) sz. határozat szerinti munkaterv alapján végezte.
A KÖZGYŰLÉS MUNKÁJAA Társaság 2009. május 26-án a MTESZ budai konferencia központjában tartotta évi rendes közgyűlését. A főtitkár előterjesztette az elnökség beszámolóját, a közhasznúsági jelentést, a gazdálkodás 2008. évi mérlegét, és a 2009. évi pénzügyi tervet. A Felügyelő Bizottság, illetve a Fegyelmi és Etikai Bizottság beszámolt az elmúlt évben végzett munkájáról. A közgyűlés az elhangzottakkal kapcsolatos határozatokat elfogadta. A közgyűlés végén hagyományosan kitüntetések átadására került sor. A közgyűlés megemlékezett elhunyt egykori elnökünkről, dr. Mosonyi Emilről, és elhunyt tagtársainkról. Az Elnökség ÉS az IntézŐBizottság munkája Az elnökség munkája A Társaság elnöksége 2009. február 17-én tartotta 2009. évi első ülését. Az elnökség megvitatta és elfogadta az elnök és a főtitkár beszámolóját a Társaság 2008. évben végzett munkájáról. Beszámolót hallgatott meg a 2008. évi gazdálkodásról és megvitatta a 2009. évi pénzügyi tervet. Az elhangzottakat jóváhagyásra a májusi közgyűlés elé utalta. A főtitkár előterjesztésére az elnökség tárgyalta a CINEGLOB Alapítvány a Hydrologia Hungarica Alapítványhoz való egyesítését. Az elnökség jóváhagyta a két alapítvány egyesítését, és elhatározta a Hydrologia Hungarica Alapítvány Alapító Okiratának módosítását, új kuratóriumi tagok felkérését, a Kuratóriumtól elkülönült, független Felügyelő Bizottság tagjainak felkérését. Az elnökség 2009. május 5-i ülésén elfogadta a májusi közgyűlés napirendjét. Áttekintette és elfogadta a közhasznúsági jelentést. Elfogadta a 2008. évi mérleget, mely a könyvvizsgálói jelentéssel és a Felügyelő Bizottság véleményével együtt került előterjesztésre és azt a közgyűlés elé utalta. Elfogadta a 2009. év pénzügyi tervét. Az elnökség döntött a 2009. évi kitüntetések odaítéléséről (két tiszteleti tag, két külföldi tisztelet tag, egy Kvassay Jenő díj, két Schafarzik Ferenc emlékérem, három Bogdánfy Ödön emlékérem, tizenkét Pro Aqua emlékérem). Az elnökség elfogadja, hogy indokolt esetben el lehessen térni a kitűntethető személyek Ügyrendben rögzített számától, valamint az Ügyrend 2009. április 26.-án keltezett módosítását. Az elnökség 2009. szeptember 29-én megtartott soron kívüli ülésén elfogadta az Ügyrend 7., 8., 9., 10. mellékletének módosítását. Megbeszélte a XXVII. Országos Vándorgyűléssel, és a XVI. Ifjúsági Napokkal kapcsolatos teendőket. A Társaság elnöksége 2009. november 24-én tartott ülésén elfogadta a 2010. évi munkatervet és meghatározta a 2010. évi tagdíjak mértékét. Egyéni tagdíj: az eddigi 4.400.- Ft helyett 4.600.- Ft; az ifjúsági és a nyugdíjas tagdíj: 2.300.- Ft-ra változott. Jogi tagdíj: a minimum összeg az eddigi 75.000.- Ft-ról 78.000.- Ft-ra emelkedett, az ennél többet fizetőknél az inflációval (4%) korrigálják az eddig fizetett összeget.
Intéző Bizottsági ülések Az Intéző Bizottság (IB) az elnökség üléseit megelőzően megvitatta az elnökség elé kerülő témákat, kialakította álláspontját azokkal kapcsolatban és megfogalmazta, hogy milyen határozati javaslatokat kíván elfogadásra ajánlani az elnökségnek. Az IB többször foglalkozott a Társaság anyagi helyzetének alakulásával, valamint az MHT honlapjának, tagnyilvántartásának tartalmi megújításával. 2009 tavaszán a területi szervezetek vezetőivel régiós, a szakosztályok vezetőivel szakmacsoport-megbeszélésekre; 2009 októberében titkári megbeszélésre került sor.
A tagság
Egyéni tagok
A Társaság bevétele egyéni tagdíjból 2009-ben 7.681 eFt volt. Ebből 2009. évi tagdíj 6.561 eFt, és korábbi elmaradások pótbefizetése 403 eFt. Tagjaink közül 622 fő nem fizette be az éves tagdíjat, a 2009. évi tagdíj kinnlevősége összesen 2.422 eFt. A 622 főből 294 fő a 2008. évi tagdíjat sem fizette be. Jogi tagság A Társasághoz kapcsolódó jogi tagvállalatok többségével inflációt követő tagsági díj megállapodást kötött a Társaság. A 2009. évre az elnökség 75.000 Ft-ban határozta meg a minimum tagdíj mértékét. Az inflációt követő tagdíj-megállapodással rendelkezőknek pedig 7%-kal megemelt tagdíjat számláztunk.
2009. év folyamán, a tagvállalatok száma csökkent. 15 jogi tagunk szüntette meg tagsági viszonyát, és ezt a csökkenést csak 7 új jogi tag belépése ellensúlyozta. Továbbra is nagy szükség mutatkozik a jogi tagság felülvizsgálatára és a kapcsolatok ápolására, mert a Társaság működőképességének anyagi alapjait jelentős részben a jogi tagdíjak biztosítják. A Társaság 2007-2011. közötti időszakra készített stratégiai programja ezt a felülvizsgálatot és a kapcsolatépítés erősítését előirányozta. A jogi tagság bővítésekor továbbra is számítunk a területi szervezetek segítségére. A Társaság működésének anyagi alapjai A Társaság 2009. évi főkönyv szerinti összes bevétele 45.117 eFt, az összes költség és ráfordítás 43.645 eFt; ennek megfelelően az eredmény +1.472 eFt. Az eredmény tervezetten felüli alakulása elsősorban az év végén kapott, eredetileg ilyen összegben nem tervezett alapítványi támogatásnak és egy nyertes pályázatnak köszönhető. A területi szervezetek 2009-ben fel nem használt keretösszege 7.325 eFt. A Társaság bevételeit pályázaton elnyert összegek (a Nemzeti Civil Alaptól 1.000 eFt, MECENATURA pályázaton 303 eFt), valamint egyéb támogatások (500 eFt) növelték. A Társaság területi szervezetei jogi személyektől ill. alapítványtól 1.055 eFt összegű közvetlen anyagi támogatást kaptak. A Hydrologia Hungarica Alapítványtól kapott támogatások összege 1.581 eFt.
Az SZJA 1%-aként felajánlott összeg 2009. évben 1.080 eFt volt. Az összeget a Havi Hírek, a Társaság ingyenes kiadványa nyomda- és postaköltségének részbeni finanszírozására fordítottuk. Ez úton is kérjük az elnökség tagjait, hogy rendezvényeiken, előadóüléseiken mondjanak köszönetet az ismeretlen adakozóknak. A személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlási összege az elmúlt években az alábbiak szerint alakult:
2009. 1. 080 eFt 2008. 1. 297 eFt 2007. 1. 117 eFt 2006. 1. 131 eFt 2005. 1. 428 eFt 2004. 1. 137 eFt 2003. 1. 294 eFt 2002. 1. 007 eFt 2001. 764 eFt Természetesen nem tartalmazza a költségvetés azokat a további természetbeni támogatásokat (társadalmi munka, terem és technika biztosítása az előadóülésekhez stb.), melyekkel a jogi tagok, és más cégek segítik munkánkat. Jogi tagvállalataink és elsősorban a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, a víz és csatornamű vállalatok, és a vízgazdálkodási társulatok munkatársainak társadalmi munkában végzett személyes segítsége, valamint egyéni tagjaink, választott tisztségviselőink napi munkája nélkül a Társaság nem tudná elvégezni vállalt feladatait.
Hydrologia Hungarica Alapítvány A Társaság közhasznú alapítványa 2009-ben az adófelajánlásokból 301 eFt-ot kapott, amellyel támogatta a Társaságot. Ezt az összeget a Hidrológiai Tájékoztató nyomdaköltségének kiegészítésére fordítottuk. További 1.280 eFt támogatást is kapott a Társaság az Alapítványtól a Sajó Elemér pályázat, a Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázat, a Vitális Sándor Szakirodalmi nívódíj és a Kvassay Jenő kitüntetés költségeire (593 eFt) és a Hidrológiai Tájékoztató megjelentetésére (687 eFt). Ezen kívül a Társaság egyes területi szervezeti programjai is részesültek az Alapítványtól 300 eFt támogatásban.
A TÁRSASÁG Szakmai TevékenységE
A Társaság a 2009. évi munkatervét, apróbb évközi módosításoktól, aktualizálásoktól eltekintve, lényegében a tervezettek szerint valósította meg. A 2009. évi program 67 szakosztályi és 93 a területi szervezetek által tervezett rendezvényt tartalmazott. A munkatervek összehangolását és az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket a főtitkár koordinálta. Nagyrendezvények
A Víz Világnapján (március 22.) „Határokkal osztott vizek – osztott lehetőségek” jelmondattal Társaságunk a Magyar Viziközmű Szövetséggel közösen tartott központi ünnepséget. A területi szervezetek többsége szakmai és társadalmi programokkal ünnepelt. A Víz Világnapja alkalmából közösen ünnepeltek az üzemi csoportokkal, a helyi vízügyi igazgatóságokkal és környezetvédelmi felügyelőségekkel, valamint a víz-, csatornamű és fürdő vállalatokkal. A Víz Világnapja nem csak egy napra korlátozódik, hanem mintegy tíz napos intervallumra terjed ki. Az évek óta megtartott rendezvények kiváló alkalmat nyújtanak a vízgazdálkodásban érintett szervezeteknek arra, hogy munkájukat a nagyközönséggel is megismertessék. A MAVÍZ székházában 2009. április 14-én az Magyar Víziközmű Szövetség, az MHT közös rendezvényén került megrendezésre a Vízbiztonsági Szakmai Nap. A rendezvény tájékoztatást adott a vízbiztonság (HACCP-WSP) időszerű kérdéseiről az üzemeltető, tervező, önkormányzati és hatósági feladatokat ellátó szakemberek számára.
XXVII. Országos Vándorgyűlés (Baja, 2009. július 1-3.) Társaságunk 2009. július 1-3-án, a bajai Eötvös József Főiskolán rendezte meg XXVII. Országos Vándorgyűlését 375 regisztrált résztvevővel. Az ülés érdekes színfoltja volt az a három termék- és cégbemutató, melyet a Geotrade B. Kft., a Hauraton Kft. és a Szentkirályi Ásványvíz Kft. képviselői tartottak. Nagy érdeklődés kísérte a vándorgyűléshez kapcsolódó szakmai kiállítást, amelyen 14 cég mutatta be termékeit, szolgáltatásait. Két napon át tizenhárom szekció keretében 9 felkért szakember korreferátuma hangzott el, és 148 beküldött dolgozat ismertetésére, megvitatására került sor. A szekciókban elhangzott javaslatokból a záró plenáris ülés több mint 100 részvevője fogalmazta meg a Vándorgyűlés ajánlásait a vízügy szakmai vezetése számára. Külön plenáris ülésen vitatták meg a résztvevők a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatban a Vándorgyűlés időpontja előtt nyilvánosságra hozott dokumentumokról a „Bökényi Nyilatkozatot” aláíró szervezetek által kialakított véleményt, amelyet kiegészítettek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel foglalkozó szekcióülések megállapításaival. Az így megfogalmazott véleményt – az öt társszervezettel történő egyeztetés után – megküldtük a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés koordinátorainak és feltettük Társaságunk honlapjára. A záró plenáris ülés után a résztvevők Baja nevezetességeivel ismerkedtek meg, kóstolót kaptak a nevezetes bajai halászléből; a vándorgyűlés harmadik napján pedig egy tartalmas szakmai kirándulás keretében a Karapancsai fagáz üzemű belvízi szivattyútelepet, vadászkastélyt, múzeumot és arborétumot látogatták meg. A Vándorgyűlés előkészítésében és lebonyolításában nagy segítségére volt a Társaságnak a Bács-Kiskun megyei területi szervezet. A szervezési feladatokon túlmenően előadókkal, felkért hozzászólókkal, levezető elnöki és titkári feladatok ellátásával is segítették a sikeres munkát.
XVI. Ifjúsági Napok (Baja, 2009. szeptember 3-4.) A bajai Eötvös József Főiskolán megrendezésre került XVI. Ifjúsági Napokon 96 regisztrált résztvevő volt. Két napon át két szekcióban (Vízgazdálkodás és környezetvédelem, illetve Hidraulikai modellezés – esettanulmányok) 35 beküldött dolgozat ismertetésére, megvitatására került sor. A beküldött dolgozatok, a bemutatott előadások anyagából CD készült, amelyet a résztvevők utólag megkaptak, illetve ennek anyaga felkerült a Társaság honlapjára (www.hidrologia.hu). A részvevők 6 posztert is bemutattak. Ebben az évben is sor került a „Legtartalmasabb előadás” és a „Legjobb poszter” díjak (oklevél és könyvjutalom) átadására. Három előadásra és egy poszterre szavaztak a résztvevők. A baráti találkozó keretében jó hangulatú sportvetélkedőre és közös vacsorára került sor. A záró plenáris ülésen előadást tartott Láng István, a KvVM főosztályvezetője a vízügyi szolgálat legfontosabb, időszerű feladatairól és Reich Gyula a Magyar Mérnöki Kamara tagozati elnöke a tervezői és szakértői hivatásgyakorlás feltételeiről.
LI. Hidrobiológus Napok (Tihany, 2009. szeptember 30-október 2.) Társaságunk az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel, és az MTA Veszprémi Területi Bizottsággal közösen, 110 regisztrált résztvevő jelenlétével rendezte meg a LI. Hidrobiológus Napokat. A rendezvény helyszíne a tihanyi MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet volt. A rendezvény központi témája: „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában”, de a szakosztály tevékenységéhez kapcsolódó témakörök mellett, a hagyományoknak megfelelően, más tárgykörben is lehetett előadással vagy poszterrel jelentkezni. A három nap során, a rendezvényen 30 előadás hangzott el, illetve 38 poszter került bemutatásra. Ebben az évben is sor került a „Legjobb fiatal előadó” és a „Legtartalmasabb poszter” díjak (oklevél és könyvjutalom) átadására. Egy előadásra és két poszterre szavaztak a résztvevők. A baráti találkozó keretében „Kínai úti élmények” című vetített képes beszámolóra és közös borozásra került sor.
Hidrológus Szilveszter (Budapest, 2009. november 7.) A Magyar Hidrológiai Társaság felújította a Hidrológus Szilveszter hagyományát, amelyet a műegyetemi vízépítő szakos hallgatók és az MHT Ifjúsági Csoportja 1968-ban kezdeményeztek és 32 éven át, legutóbb 2008-ban rendeztek meg. 2009. november 7-én a Grand Hotel Hungária báltermében 130 fő részvételével búcsúztattuk a 2009-as hidrológiai évet és köszöntöttük a 2010-es hidrológiai újévet. A Szakosztályok és Területi Szervezetek 2009. évi tevékenysége
Szakosztályok Az éves szakmai munkából - a teljesség igénye nélkül - emelünk ki néhány nagyobb érdeklődést kiváltó, sikeres programot, melyek gyakran közös programok voltak más szakosztállyal illetve területi szervezettel. A szakosztályok tevékenyen működtek közre a XXVII. Országos Vándorgyűlés szakmai és tudományos előkészítésében és szakterületükön önálló szekciót alakítottak ki.
Az árvízvédelmi és belvízvédelmi szakosztály az év során az éghajlatváltozással és mezőgazdasági vízgazdálkodással, árvízi kockázati térképezéssel, mobil árvízvédelmi falakkal foglalkozott.
A balneotechnikai szakosztály többek között a vízminőségi kommunikáció szakmai és formai elemeiről tartott előadást.
A csatornázási és szennyvíz szakosztály rendezvényein megvitatták a klímaváltozás hatását a települési vízgazdálkodás egyes elemeire, a települési vízgazdálkodás klímaváltozással kapcsolatosan szükséges intézkedéseit a vízellátás, a vízelvezetés és a szennyvíztisztítás területén. Szót ejtettek a szennyvíziszapról, mint potenciális energiaforrásról, és az energiafelhasználás optimalizálásáról a szennyvíz-tisztításban.
A hidraulikai és műszaki hidrológiai szakosztály a magyarországi felszíni vizek hidromorfológiai monitoringjának intézményfejlesztésével foglalkozott.
A hidrogeológiai szakosztály rendezvényein szó volt a geotermikus rendszerek kutatásának és létesítésének időszerű kérdéseiről, a vízgazdálkodási terv szemszögéből Magyarország felszín alatti vizeinek mennyiségi állapotáról.
A jogi és közgazdasági szakosztály a határokon átterjedő környezeti hatásokkal foglalkozott.
A környezetvédelmi szakosztály fontos témája volt a hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, az EU Víz Keretirányelv alkalmazása a hazai felszíni vizek minőségi állapotának meghatározására.
A limnológiai szakosztály legnagyobb rendezvénye, a LI. Hidrobiológus Napok a társasági nagyrendezvények közt szerepel. Évközi rendezvényükön májusban a Tapolcai-medence vizeinek ökológiai állapotát mutatták be. A mezőgazdasági vízgazdálkodási szakosztály az év során az éghajlatváltozással és mezőgazdasági vízgazdálkodással foglalkozott.
A vízellátási szakosztály májusban az UV fertőtlenítő berendezések alkalmazását mutatta be a vízkezelésben a Fővárosi Vízművek ZRt-nél, valamint az ivóvíz hálózati veszteségcsökkentésének tapasztalatai Székesfehérváron.
A vízépítési szakosztály egyik fontos témája volt a vízenergia - mint megújuló energia - hasznosításának bemutatása.
A vízgazdálkodási szakosztály januárban a hazai vízgazdálkodási oktatás helyzete, februárban a Duna-Tisza-közi homokhátság vízgazdálkodási kihívásai a klímaváltozás tükrében, májusban a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek vitája (Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv), júniusban a dombvidéki vízgazdálkodás a Víz Keretirány-elv tükrében, szeptemberben a nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés a Duna-völgyben címmel tartott előadást.
A vízmikrobiológiai szakosztály november 24.-én tartotta meg a Vízmikrobiológusok VIII. Országos Konferenciáját. A rendezvényen többek között szó volt a vízmikrobiológiai vizsgálatokban alkalmazott molekuláris biológiai módszerekről, a vízmikrobiológiai laboratóriumok akkreditálásáról, a vízmikrobiológiát érintő szabványok és jogszabályok változásairól.
A vízminőségi és víztechnológiai szakosztály márciusban a vízkezelésben alkalmazott UV besugárzásról és hatásának ellenőrzéséről tartott előadást.
Területi és üzemi szervezetek Előadóüléseiken az országos fejlesztési programokhoz kapcsolódó és az EU irányelvek megvalósításával kapcsolatos tennivalókból rájuk háruló feladatokról adtak rendszeres tájékoztatást. A sokféle rendezvényt nem a szervező csoportok kiemelésével, hanem tematikusan mutatjuk be.
Baranya megyei területi szervezet előadásain a Dél-Dunántúlon folytatott hulladékgazdálkodásról, a budapesti Metró építésének hidrológiai vonatkozásairól, a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv DD-KÖVIZIG területét érintő kérdésekről volt szó.
Bács-Kiskun megyei területi szervezet bemutatta az árvízvédelmi és folyószabályozási feladatokat, a vízkutak vizsgálata kapcsán felmerült tapasztalatok és tanulságok.
Békés megyei területi szervezet is foglalkozott a vízgyűjtőgazdálkodás-tervezés eredményeinek bemutatásával, a társadalom bevonásával a KÖR-KÖVÍZIG működési területén.
Borsodi területi szervezet előadás keretében mutatta be a felszín alatti víztesteket, valamint az EU VKI felszín alatti monitoring rendszert, a 2008-2009. évi vízrajzi pályázatokat és kapcsolódó fejlesztéseket, valamint a szennyvíziszapok mezőgazdasági és energetikai hasznosítását.
Győri területi szervezet februárban az európai, nigériai felszínalatti vízkészlet-gazdálkodásról, márciusban a Pannon-Fertő térség vízellátásának fejlesztéséről, a Fertő-tó vízminőség-védelmi koncepciójáról, májusban a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben tervezett intézkedési programokról rendezett előadást.
Hajdú-Bihar megyei területi szervezet 2009 májusában konferenciát tartott Ózonos víztisztítási konferencia címen, ahol szó volt többek között az ivóvíztisztítás időszerű kérdéseiről, az ózonos vízkezelés üzemelési tapasztalatairól.
Heves megyei területi szervezet a Noszvaj-Szomolya fixfilmmel intenzifikált szennyvíztisztító telepének próbaüzemi tapasztalatairól, és a Bükki Karsztvíz Észlelő Rendszer (BKÉR) 1992-2009 közötti működésének eredményeiről számolt be.
Közép-dunántúli területi szervezet februárban a Zámolyi-tározó burkolatrekonstrukciójáról tartott előadást, márciusban Víz Világnapi rendezvényeket tartott.
Nyugat-dunántúli területi szervezet programjai között szerepelt a viziközművek fenntarthatóságáról, és a Víz Keretirányelv vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés jelenlegi állásáról tartott előadások.
Soproni területi szervezet februárban a nagycenki hévízkút fúrásának szakmai tapasztalatairól, márciusban a Pannon-Fertő térség vízellátásának fejlesztéséről, a Fertő tó vízminőség-védelmi koncepciójáról tartott beszámolót.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi szervezet szintén fontos feladatának tartotta, hogy programjai között szerepeljen a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, és az Európai Unió Víz Keretirányelvének alkalmazásának feladatai a FETIKÖVIZIG-et érintő felszíni és felszín alatti víztestek állapotának javítása céljából.
Szegedi területi szervezet a Duna-Tisza-közi homokhátság vízgazdálkodási kihívásaival foglalkozott a klímaváltozás tükrében.
Szolnoki területi szervezet februárban a vízrendezési témájú uniós pályázatok jelenlegi helyzetéről, eddigi tapasztalatairól, áprilisban a Víz Keretirányelv vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés jelenlegi állásáról és aktuális kérdéseiről tartott előadást. Márciusban a Víz Világnapja alkalmából vetélkedőket, akadályversenyeket rendezett. A vetélkedő során az iskolákat képviselő csapatok „akadályverseny”-szerű formában, több helyszínen megismerkedtek a város és annak életében fontos szerepet betöltő víz sokrétű kapcsolatával, majd a rendezvény végén a megszerzett információkról záró vetélkedőn adtak számot.
Tolna megyei területi szervezet februárban a Faddi és Tolnai holtág rendszer rehabilitációs programjának előzményeivel foglalkozott.
Veszprémi területi szervezet a Víz Világnapja alkalmából ünnepi előadóülést szervezett, melynek keretében a pályázati forrásokból megvalósult és megvalósítandó feladatokról, a vízgazdálkodás területén KEOP, ROP lehetőségeiről ejtettek szót.
Az Állandó Központi Bizottságok 2009. évi tevékenysége
A Felügyelő Bizottság vizsgálatainak eredményéről 2009-ben is rendszeresen tájékoztatta az elnökséget és megállapításait a közgyűlés számára írásban is rögzítette. Örvendetes, hogy a Fegyelmi és Etikai Bizottságnak a 2009. évben sem volt fegyelmi ügye. Az a tény, hogy a Fegyelmi és Etikai Bizottságnak nem volt fegyelmi ügye, azt jelenti, hogy a Társaság zavarmentes működését tudjuk regisztrálni. Etikai problémák sem voltak, és ez az elmúlt évek következetes fellépésének is lehet a mutatója. Ilyen törekvés és eredmény volt megfigyelhető a szakirodalom terén, az irodalmi hivatkozások szabályos végrehajtása és kezelése. Ki kell emelni azt a tényt is, hogy mindez a munka viták nélkül zajlott, és az eredmény társaságunk tagjainak az egymás közötti jó viszonyát szolgálja. A Hidrológiai Közlöny és a Hidrológiai Tájékoztató szerkesztőbizottsága a Társaság folyóiratait rendben és határidőre elkészítette és kiadta. Az Oktatási és Ifjúsági Bizottság 2009-ben ismét sikeresen bonyolította le a Sajó Elemér pályázatot és a Lászlóffy Woldemár Diplomamunka pályázatot.A szakközépiskolai Sajó Elemér pályázat eredményhirdetésén a beérkezett 10 pályamunkából négyet díjazott a Társaság és egy dicséretet adott át.A Lászlóffy Woldemár Diplomamunka pályázatra 31 diplomamunka érkezett, 7 egyetemről és 2 főiskoláról, melyekből az egyetemi kategóriában 6 díj és 8 dicséret, a főiskolai kategóriában 6 díj és 2 dicséret kiosztására került sor.A Kitüntetések Bizottsága szokásos munkaterve szerint végezte munkáját és javaslatait az elnökségnek továbbította. A Szeniorok Tanácsa rendezvényeként a nyugdíjas kollegák előadóülés keretében kaptak tájékoztatást a vízügyi felsőoktatás, a mérnökképzés jelenéről és jövőjéről. A Társaság hagyományainak megfelelően 2009. december 15-én köszöntöttük a 70-75-80 éves kollégákat. A rendezvényre 69 főt hívtunk meg, és 36-án jöttek el. A Vízügyi Történeti Bizottság folyamatos kapcsolatot tart a Társaság egységeivel, és rendszeresen segíti programjavaslatokkal és előadókkal a történeti megemlékezéseket. Az „MHT Hírei”-n keresztül havonta emlékeztet jeles személyiségekkel és eseményekkel kapcsolatos évfordulókra.
ÉVFORDULÓK, MEGEMLÉKEZÉSEK, A KIMAGASLÓ SZEMÉLYISÉGEK EMLÉKÉNEK ÁPOLÁSA
A Társaság 2009. május 26-án a MTESZ budai konferencia központjában tartotta évi rendes közgyűlését, melyen megemlékezett elhunyt egykori elnökünkről, dr. Mosonyi Emilről, és elhunyt tagtársainkról.
Vízellátási Szakosztályunk a Fővárosi Vízművek Zrt.-vel közös szervezésben „Wein János, Kajlinger Mihály és Hajdú György munkásságának szerepe Budapest közműves vízellátásában” című előadás keretében emlékezett meg a 88. éves korában elhunyt Hajdú Györgyről, a Fővárosi Vízművek nyugdíjas igazgatójáról. Hajdú György irányításával az állandó vízhiányokkal, napi problémák tömegével küzdő Fővárosi Vízművekből Európa egyik legkorszerűbb és legnagyobb vízszolgáltatója lett. Nyugdíjazása után a megújuló energiák, főleg a hőszivattyús technika hazai elterjesztésével foglakozott, 1991-től egy erre szakosodott céget vezetett. Vízellátási Szakosztályunk alapítója, 1971 és 1985 között elnöke volt. Társasági munkájának elismeréseként 1977-ben Vásárhelyi Pál díjban, 1988-ban pedig Tiszteleti tag kitüntetésben részesült.
Társaságunk egykori elnöke, dr. Papp Ferenc professzor halálának 2009. január 8-án volt a negyvenedik évfordulója. A Magyarhoni Földtani Társulat kezdeményezésére a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tartott közös megemlékezést dr. Papp Ferenc professzor Gellért-fürdőben levő szobránál. A Budapesti Műszaki Egyetem részéről dr. Kertész Pál emlékezett a geológiai tanszék professzorára, aki nemcsak szakismereteket oktatott, hanem a hallgatók erkölcsi nevelését és egyéni gondjainak megoldását is mindig fontosnak tartotta. A Magyar Hidrológiai Társaság részéről dr. Vitális György emlékezett meg arról, hogy dr. Papp Ferenc — több tisztség betöltését követően — Társaságunk elnökeként tevékenykedett, és megalapította az azóta is sikeres Hidrológiai Tájékoztató című kiadványunkat. Végül dr. Maucha László ismertette a neves geológusnak a karszt- és barlangkutatásban, az Aggteleki barlang feltérképezésében és a budapesti hévizek megismerésében elért eredményeit.
2006. szeptemberében elhunyt tagtársunk, dr. Urbancsek János síremlékének avatására születésének 90. évfordulóján 2009. október 23-án kerül sor a Fiumei úti Sírkert 42-2. parcellájában.
A Magyarhoni Földtani Társulat – a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat közreműködésével – ünnepi ülésen köszöntötte dr. Vitális György aranydiplomás geológus tagtársunkat, születésének 80. évfordulója alkalmából. A rendezvényre október 8-án került sor a Magyar Állami Földtani Intézet dísztermében, ahol a nagy számú ünneplő közönség (családtagok, munkatársak, barátok, egykori osztálytársak és tanítványok) 5 előadást és 8 köszöntőt hallgatott meg. A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága, a Magyar Hidrológiai Társaság és az ICID (Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség) Magyar Nemzeti Bizottsága 2009. szeptember 23-án Vízgazdálkodási Tudományos Napot rendezett, melyet – halálának 25. évfordulóján – Oroszlány István emlékének szenteltek. A program során megemlékezések hangzottak el Oroszlány Istvánról. A személyes hangvételű rövid előadások – Oroszlány István kiváló szakmai kvalitásának hangoztatása mellett – az ünnepelt nyitott, lenyűgöző, befogadó s egyben kisugárzó személyiségét, emberi nagyságát méltatták. Orlóci István előadást tartott a „Kerettervek, a vízgazdálkodás korszakos mérlegei és irányjelzői” címmel, amelyben kiemelt hangsúlyt kapott az a segítség, amellyel Oroszlány István a harmadik vízgazdálkodási keretterv elvi megalapozásához hozzájárult.
A TÁRSASÁG TOVÁBBI TEVÉKENYSÉGEI
Vitális Sándor Szakirodalmi nívódíj pályázat 2009-ben a Bíráló Bizottság öt cikk elbírálása után hozta meg döntését, és két nívódíjat adott ki. A díjátadásra a közgyűlésen került sor.
Közreműködés a Magyar Mérnöki Kamara Vízépítési és vízgazdálkodási szakterületi továbbképzésében a szakmagyakorlási jogosultság megújításához Társaságunk a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának kezdeményezésére tevékenyen részt vett a szakmagyakorlási jogosultsági rendszer megújításához szükséges továbbképzés beindításában és lebonyolításában. 2009-ben 83 db olyan rendezvényt szerveztünk, amelyeken való részvétellel, vagy előadás tartásával a szakmagyakorlási jogosultság megújításához szükséges kreditpontot lehetett szerezni. 2009-ben 1275 igazolást adtunk ki a kreditpont szerzésre bejelentett programokon való részvételről. A programban való részvételünk módszereit folyamatosan fejlesztjük.
A Társaság folyóiratai
Hidrológiai Közlöny A Hidrológiai Közlöny 2009. évi hat száma rendben megjelent.
hidrológiai tájékoztató A Hidrológiai Tájékoztató a tagság illetménylapja, amely – az évtizedes gyakorlatnak megfelelően – 2009-ben is egy alkalommal jelent meg.
Az MHT HÍREI A Társaság havi programfüzete gazdag anyagot közöl a tervezett rendezvényekről, és beszámol a lezajlott kiemelkedő eseményekről. Tájékoztatást ad a társegyesületek és más szervezetek olyan programjairól, melyek szakmailag érdekelhetik tagságunk tagjait, és rendszeresen beszámol azokról a kitüntetésekről és díjakról, amelyeket tagtársaink kaptak.
Internetes HONLAP A Társaság honlapjának címe: www.hirolologia.hu. 2009-ben a honlap külsőleg és tartalmilag is megújult. A honlapnak köszönhetően többek között lehetővé vált az elektronikus jelentkezés rendezvényeinkre, könnyebbé vált a társaság kitüntetettjeire való rákeresés, naprakész információ található a kredites rendezvényekről. A honlapra felkerülő információ mennyisége folyamatosan bővül. A honlap népszerű, látogatottsága jelentős és folyamatos. Továbbra is várjuk a tagság véleményét a honlap tartalmáról és ötleteiket, javaslataikat a bővítéssel kapcsolatos igényekről.
AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS FEJLESZTÉSE Társaságunk igyekszik kihasználni a rendelkezésre álló informatikai lehetőségeket. Ezért a 2009. év folyamán tovább folytattuk az MHT Híreinek elektronikus postázását. Jelenleg már 1641 tagtársunk e-mail címe áll rendelkezésünkre. Új tagnyilvántartó rendszert vezettünk be, melynek köszönhetően pontosabb az adatnyilvántartás, több szempont szerinti lekérdezés vált lehetővé. Ezúton is köszönjük területi szervezeteinknek, valamint szakosztályainknak tagjaink adatainak pontosításában nyújtott segítségüket.
KÖZREMŰKÖDÉS A KvVM TÖRVÉNYALKOTÓ MUNKÁJÁBAN
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) Közigazgatási és Jogi Főosztálya 2009-ben is rendszeresen megküldte a Magyar Hidrológiai Társaságnak, mint civil szervezetnek is a közigazgatási egyeztetésre kerülő kormány-előterjesztések, jogszabályok tervezetét és ezekhez lehetőségünk van hozzászólni. Az ilyen jellegű véleményezés, hozzászólás rendje Társaságunknál kialakult. Sajnos ebben a véleményező munkában nagy nehézséget jelentett a rendkívül szoros határidő. A véleményező munkát az elnök, illetve a főtitkár koordinálta. 2009-ben a Társasághoz két jelentősebb ilyen megkeresés érkezett (a 2009–2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról), amelyekre (a „Bökényi Nyilatkozatot” aláíró szervezetekkel egyeztetve) igyekeztünk érdemi választ adni. Külön is kiemelést érdemel a bökényi partnerekkel együtt kialakított közös állásfoglalásunk az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8. fejezetéről, melyet a vándorgyűlésen öntöttünk végleges formába. A TÁRSASÁG KAPCSOLATAI
A Társaság szoros kapcsolatot tart a Magyarhoni Földtani Társulattal. E kapcsolat nem csak abban jelentkezett, hogy az év folyamán számos közös előadóülést tartottunk, hanem abban is, hogy közösen emlékeztünk meg azokról a kiváló személyiségekről, akik mind a két egyesületért sokat tettek. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület, a Magyar Agrártudományi Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület és a Magyar Meteorológiai Társaság rendszeresen meghívja társaságunkat nagyrendezvényeire és közgyűlésére. 2009-ben is folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a Magyar Viziközmű Szövetséggel (MAVÍZ), a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szakmai Szövetségével, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatával, a Global Water Partnership Alapítvánnyal. Szoros a kapcsolatunk és az MTA vízgazdálkodási tudományokkal foglalkozó bizottságaival.
*** Összefoglalva megállapítható, hogy a Társaság az alapszabályában rögzített feladatokat és célokat szem előtt tartva, azokat megvalósítva működött a 2009. évben. A saját maga által készített munkatervben rögzített programjait, vállalt feladatait időarányosan teljesítette, törvényes keretek, anyagilag stabil feltételek között működött.
Budapest, 2010. április 20.
Dr. Szlávik Lajos s.k. főtitkár Közhasznúsági jelentésa Magyar Hidrológiai Társaság 2009. évéről
A Magyar Hidrológiai Társaság a Fővárosi Bíróság 1999. július 6-án jogerőre emelkedett 13. Pk. 60.442/1989/14 sz. döntése értelmében 1999. január 1-től kezdve közhasznú minősítéssel rendelkezik. A Társaság az éves beszámolási kötelezettségnek a jelen közhasznúsági jelentéssel tesz eleget.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
A Magyar Hidrológiai Társaság beszámolási kötelezettségének egyszerűsített éves beszámoló készítésével tesz eleget. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegből és eredmény-kimutatásból áll. A 2009. évi közhasznú egyszerűsített éves beszámoló a közhasznúsági jelentés melléklete.
A Társaság a 2009. év tervezésekor a területi szervezetek tevékenysége nélkül a költségeket 41.800 eFt-ban, a bevételeket 41.900 eFt-ban határozta meg és 100 eFt pénzmaradványt tervezett. A főkönyv szerint a 2009. évi gazdálkodás 45.117 eFt összes bevétellel és 43.645 eFt kiadással, így +1.472 eFt eredménnyel zárt. A területi szervezetek 2009. évi keretmaradványa 7.325 eFt elkülönítésre került.
A vállalkozási tevékenységi körben +503 eFt bevételi többletet ért el a Társaság, a közhasznú tevékenység +969 eFt bevételi többlettel zárt.
Az összes bevételből (45.117 eFt) a vállalkozási tevékenység árbevétele 1.224 eFt, az összes közhasznú bevétel pedig 43.893 eFt. Ebből a közhasznú tevékenységek (rendezvények, kiadványok) bevétele 14.249 eFt, az egyéni és jogi tagdíj bevétel 23.590 eFt, a kapott és pályázaton elnyert támogatások összege 5.519 eFt, az egyéb bevétel 535 eFt volt. Az összes ráfordítás 43.645 eFt, ami ez előző évihez képest (45.682 eFt) megtakarítást jelent. Az általános költségek 21.022 eFt-ot, a működési közvetlen költségek 10.038 eFt-ot tettek ki. A célszerinti közhasznú feladatok (rendezvények, kiadványok) közvetlen ráfordítása 11.125 eFt, az egyéb ráfordítás 1.316 eFt, a vállalkozási tevékenység közvetlen ráfordítása pedig 144 eFt volt.
A társaság 2009. évi számviteli beszámolójának Mérleg-főösszege 12.479 eFt (előző év 9.394 eFt).
A Társaság Befektetett eszközeinek értéke 2009-ben az alábbiak szerint alakult:
A Társaság a 2009. évben 533 eFt értékben bővítette és korszerűsítette irodai, számítástechnikai berendezéseit és szoftvereit. Az eszközérték csökkenése a 2009-ben terv szerint elszámolt 1.039 eFt amortizációból adódott. Az eszközállomány összes bruttó értéke 8.814 eFt, az eddig elszámolt halmozott értékcsökkenés pedig 7.026 eFt.
A Társaság Forgóeszközei között 2009. december 31-én a Készletek értéke 3.112 eFt (kitüntetésekhez járó emlékérmek, kitűzők, ajándéktárgyak, könyvek), a Követelések értéke 1.828 eFt (vevőkkel szembeni követelések, amelynek nagyobb részét mérlegkészítésig kiegyenlítették), a Pénzeszközök összege pedig 4.510 eFt.
Az Aktív (1.241 eFt) és Passzív (7.423 eFt) időbeli elhatárolások részben a december 31. után megérkező 2009. évi pályázati összegek és tagdíjak, részben pedig a Területi Szervezetek következő évre továbbvitt keretmaradványa miatt keletkeztek.
A Társaság rövid lejáratú Kötelezettségei a mérleg-fordulónapon 1.077 eFt-ot tettek ki, melyet a Társaság azóta határidőre kiegyenlített.
A 2009. év gazdálkodásában likviditási problémák nem voltak. A Társaságnak lejárt tartozása nincsen, fizetési kötelezettségeit esedékességkor teljesítette.
A Társaság 2009. évi számviteli beszámolóját Zsegraics Zsuzsanna mérlegképes könyvelő készítette el (PM 149319). A Társaság 2009. évi gazdálkodását és a beszámolót Löffler András bejegyzett könyvvizsgáló (Kamarai ig. sz.: 003553) tekintette át. Megállapításait a Társaság a 2010. évi gazdálkodás során figyelembe fogja venni.
A költségvetési támogatások táblázatos összesítése a beszámoló melléklete. 2009. évben mindösszesen 5.519 eFt támogatást kapott a Társaság. Ebből a központi költségvetéstől 1.303 eFt pályázati úton elnyert támogatás érkezett. Nonprofit szervezettől 1.881 eFt-ot, egyéb helyről 1.255 eFt-ot, az SZJA 1 %-ából pedig 1.080 eFt-ot kapott a Társaság. A központi költségvetésből érkezett, pályázati úton elnyert támogatásból a Nemzeti Civil Alapprogramtól a 2009. évi működési költségek fedezetére 1 millió Ft-ot kapott a Társaság. Ezen kívül a Mecenatúra pályázaton 303 eFt-ot nyert el a 2009. évi Ifjúsági Napok megrendezéséhez. Hydrologia Hungarica Alapítványtól kapott, összesen 1.881 eFt-ból 988 eFt-ot a Hidrológiai Tájékoztató nyomda- és postaköltségének finanszírozására, 593 eFt-ot a 2009. évi társasági kitüntetésekre, 250 eFt-ot a Békés megyei Területi Szervezet Góg Imre kiadványának megjelentetésére, 50 eFt-ot pedig a Dunaújvárosi Területi Szervezet Víz Világnapi rendezvényére fordított. Az egyéb helyről kapott támogatásokból 450 eFt-ot a Társaság működésére, 50 eFt-ot a Víz-mikrobiológus konferenciára fordított a társaság, ezen kívül 755 eFt a területi szervezetek működésének finanszírozására szolgált. A MTESZ-től 2009. év folyamán támogatást nem kapott a Társaság.
1990-ben a Társaság önálló jogi személlyé válásakor a MTESZ-től 2.645 eFt induló tőkét kapott. A tőkeváltozás 2001. utáni adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze. A társaság 2003. évi jelentős vagyonvesztése óta idén sikerült teljesen visszapótolni az Induló tőke hiányzó részét, sőt 1.334 eFt-tal meg is haladni azt.
4. A cél szerinti juttatások kimutatása
Ezek az adatok a következő pontban találhatók részletesen.
5. A központi költségvetési szervtől, az elkülönített állapi pénzalaptól, a helyi önkormányzattól és mindezek szervezeteitől, valamint egyéb helyről kapott támogatások (forintban)
6. A közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értéke, illetve összege A Társaság vezető tisztségviselői (az ügyvezető igazgató kivételével) semmiféle díjazásban nem részesülnek. A Társaság elnöke és főtitkára, valamint egyéb tisztségviselői munkájukat társadalmi munkában végzik. Az ügyvezető igazgató a Társaság alkalmazottjaként van munkaviszonyban.
7. A közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámoló Az alapszabály a 12.§-ában rögzíti azt, hogy a Társaság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. és az azt módosító 1998. évi XIV. törvényben meghatározott közhasznú tevékenységek közül - a tudományos tevékenységet, kutatást, - a nevelést, oktatást, képességfejlesztést, ismeretterjesztést, - a kulturális tevékenységet, - a kulturális örökség megóvását, - a természetvédelmet, - a környezetvédelmet, - az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenységet, - a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet, valamint - az euroatlanti együttműködés elősegítését végzi.
Tudományos tevékenység, kutatás A szakosztályok és a területi szervezetek előadóüléseiken rendszeresen ismertetik a szűkebb szakterületükön elért legújabb kutatási eredményeket és beszámolnak az alkalmazott kutatások legújabb eredményeiről.
A Társaság évente egy alkalommal az országos vándorgyűlésen összefoglalja - a szakma legújabb kutatási és alkalmazott kutatási eredményeit, azokat kiadvány formájában megjelenteti. 2009-ben Baja városa adott otthont a XXVII. Országos Vándorgyűlésnek, melynek ajánlásait a Társaság vezetősége továbbította az érdekelteknek. A vándorgyűlésen két napon át tizenhárom szekció keretében 9 felkért szakember korreferátuma hangzott el, és 148 beküldött dolgozat ismertetésére, megvitatására került sor. A szekciókban elhangzott javaslatokból a záró plenáris ülés több mint 100 részvevője fogalmazta meg a Vándorgyűlés ajánlásait a vízügy szakmai vezetése számára. Külön plenáris ülésen vitatták meg a résztvevők a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatban a Vándorgyűlés időpontja előtt nyilvánosságra hozott dokumentumokról a „Bökényi Nyilatkozatot” aláíró szervezetek által kialakított véleményt, amelyet kiegészítettek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel foglalkozó szekcióülések megállapításaival. Az így megfogalmazott véleményt – az öt társszervezettel történő egyeztetés után – megküldtük a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés koordinátorainak és feltettük Társaságunk honlapjára. A vándorgyűlés anyagát CD-n jelentettük meg, a kiadványt bejelentettük az Országos Széchényi Könyvtárnál és ISBN számot kapott. A résztvevők száma 375 fő volt. A LI. Hidrobiológus Napokon a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetével és az MTA Veszprémi Területi Bizottságával közös rendezésben „Új módszerek és eljárások a hidrobiológiában” címmel ünnepi konferenciát tartott, amelyen 30 előadás hangzott el és 38 posztert mutattak be. A résztvevők száma 110 fő volt. A Társaság folyóirataiban tükröződik a kutatási és egyéb tudományos munka eredménye. A Hidrológiai Közlönyben 2009-ben is a 6. szám a Hidrobiológus Napokra megjelent cikkek számára volt fenntartva. A Hidrológiai Tájékoztató 49. évfolyamában 27 írás jelent meg tudományos cikk, ismeretterjesztő beszámoló, vízügyi történeti és évfordulós megemlékezések és könyvismertetések formájában.
Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
A Víz Világnapja Az ország számos pontján egyidejűleg tartott megemlékezésekkel, szakmai és társadalmi programokkal ünnepeltek a területi szervezetek, üzemi csoportok a helyi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokkal és környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségekkel, valamint a víz- és csatornamű és fürdő vállalatokkal együtt a Víz Világnapja alkalmából. Ma már mozgalommá szélesült ez a kezdeményezés és a rendezvények sora nem csak egy napra korlátozódik, hanem körülbelül egy tíz napos intervallumra. Az évek óta megtartott ilyen rendezvények kiváló alkalmat nyújtanak a vízgazdálkodásban érintett szervezeteknek arra, hogy munkájukat a nagyközönséggel is megismertethessék.
A területi szervezetek nem felejtkeznek meg arról, hogy a „Föld Napja”-ról és több helyen a „Környezetvédelmi Világnap” –ról is megemlékezzenek.
Kulturális tevékenység, és a kulturális örökség megóvása A Vízügyi Történeti Bizottság szervezésében és irányításával a Társaság nagy figyelmet fordít a szakmai múlt ápolására. A vízgazdálkodás nagy egyéniségeinek emlékét tisztelettel ápolja, és megemlékezik az egyes vízgazdálkodási létesítményekkel kapcsolatos évfordulókról is.
Megemlékezések A Társaság 2009. május 26-án a MTESZ budai konferencia központjában tartotta évi rendes közgyűlését, melyen megemlékezett elhunyt egykori elnökünkről, dr. Mosonyi Emilről, és elhunyt tagtársainkról.
Társaságunk egykori elnöke, dr. Papp Ferenc professzor halálának 2009. január 8-án volt a negyvenedik évfordulója. A Magyarhoni Földtani Társulat kezdeményezésére a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tartott közös megemlékezést dr. Papp Ferenc professzor Gellért-fürdőben levő szobránál. A Budapesti Műszaki Egyetem részéről dr. Kertész Pál emlékezett a geológiai tanszék professzorára, aki nemcsak szakismereteket oktatott, hanem a hallgatók erkölcsi nevelését és egyéni gondjainak megoldását is mindig fontosnak tartotta. A Magyar Hidrológiai Társaság részéről dr. Vitális György emlékezett meg arról, hogy dr. Papp Ferenc — több tisztség betöltését követően — Társaságunk elnökeként tevékenykedett, és megalapította az azóta is sikeres Hidrológiai Tájékoztató című kiadványunkat. Végül dr. Maucha László ismertette a neves geológusnak a karszt- és barlangkutatásban, az Aggteleki barlang feltérképezésében és a budapesti hévizek megismerésében elért eredményeit.
2006. szeptemberében elhunyt tagtársunk, dr. Urbancsek János síremlékének avatására születésének 90. évfordulóján 2009. október 23-án kerül sor a Fiumei úti Sírkert 42-2. parcellájában.
A Magyarhoni Földtani Társulat – a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat közreműködésével – ünnepi ülésen köszöntötte dr. Vitális György aranydiplomás geológus tagtársunkat, születésének 80. évfordulója alkalmából. A rendezvényre október 8-án került sor a Magyar Állami Földtani Intézet dísztermében, ahol a nagy számú ünneplő közönség (családtagok, munkatársak, barátok, egykori osztálytársak és tanítványok) 5 előadást és 8 köszöntőt hallgatott meg.
A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága, a Magyar Hidrológiai Társaság és az ICID (Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség) Magyar Nemzeti Bizottsága 2009. szeptember 23-án Vízgazdálkodási Tudományos Napot rendezett, melyet – halálának 25. évfordulóján – Oroszlány István emlékének szenteltek. A program során megemlékezések hangzottak el Oroszlány Istvánról. A személyes hangvételű rövid előadások – Oroszlány István kiváló szakmai kvalitásának hangoztatása mellett – az ünnepelt nyitott, lenyűgöző, befogadó s egyben kisugárzó személyiségét, emberi nagyságát méltatták. Orlóci István előadást tartott a „Kerettervek, a vízgazdálkodás korszakos mérlegei és irányjelzői” címmel, amelyben kiemelt hangsúlyt kapott az a segítség, amellyel Oroszlány István a harmadik vízgazdálkodási keretterv elvi megalapozásához hozzájárult. Pályázatok
Vitális Sándor Szakirodalmi Nívódíj Pályázat: 2009-ben a nívódíj bíráló bizottsága öt cikk elbírálása után hozta meg döntését, és két nívódíjat adott ki. A díjátadásra a közgyűlésen került sor. Az Oktatási és Ifjúsági Bizottság 2009-ben ismét sikeresen bonyolította le a Sajó Elemér Pályázatot és a Lászlóffy Woldemár Diplomamunka pályázatot. A szakközépiskolai Sajó Elemér Pályázat eredményhirdetésén a beérkezett 10 pályamunkából négyet díjazott a Társaság és egy dicséretet adott át. A Lászlóffy Woldemár Diplomamunka Pályázatra 31 diplomamunka érkezett, 7 egyetemről és 2 főiskoláról, melyekből az egyetemi kategóriában 6 díj és 8 dicséret, a főiskolai kategóriában 6 díj és 2 dicséret kiosztására került sor.
Környezetvédelem A Társaság számos 2009. évi programja közvetlenül vagy közvetve kapcsolódott a környezetvédelem ügyéhez. Az ipari környezet– és vízgazdálkodási szakosztály foglalkozott az egykori Metallochemia okozta környezetszennyezés megszüntetésének témájával. A balneotechnikai szakosztály a Közép-dunántúli Területi Szervezettel közösen a fürdők üzemeltetésének vízügyi és környezetvédelmi kérdéseire kereste a válaszokat. Ide sorolhatjuk továbbá a vízbázisvédelemmel és a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos programok sorozatát is.
Az euroatlanti integráció elősegítése A Társaság a Vándorgyűlés keretei között alakította ki állásfoglalását az EU Víz keretirányelvéhez kapcsolódó „Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdései” c. vitaanyagról.
A Víz Keretirányelvhez (VKI) kapcsolódó programok sorában került sor a Baranya megyei Területi Szervezet rendezésében „A Víz Keretirányelv végrehajtásának egyeztetése horvát-magyar viszonylatban, kiemelten a határokon átnyúló vízgyűjtőkre vonatkozóan” című projekt ismertetésére. A Bács-Kiskun megyei területi Szervezet foglalkozott a VKI hazai bevezetésének vízminőségvédelmi kérdéseivel a felszíni vizekre vonatkozóan; áttekintették a Víz Keretirányelv folyamatban lévő feladatait a TIKÖVIZIG területén; az ÉDUKÖVIZIG területén; és a Dél-Dunántúlon. A „Vízgyűjtő-gazdálkodás terezése a Nyugat-dunántúli KÖVIZIG területén” címmel tartottak előadásokat a Nyugat-dunántúli Területi Szervezetnél; A „Vízgyűjtő-gazdálkodás tervezése” címmel tartottak előadásokat a Komárom-Esztergom megyei Területi Szervezetnél; valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Szervezetnél
Ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység Az árvízvédelmi és belvízvédelmi szakosztály foglalkozott a belvízreform gazdasági hátterével; a Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer kialakításával; az árvízi kockázatkezelési projekttel; a Kisköre és déli országhatár közötti Tisza meder beavatkozások hidraulikai vonatkozásait elemezte; a budapesti Római part árvédelmére kidolgozott elképzeléseket vitatták meg; az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsán a Duna árvízi projekt bemutatása. Számos további, az árvízvédelemmel kapcsolatos program is említhető: a Baranya megyei Területi Szervezet foglalkozott a drávai árvízvédelmi rendszer fejlesztésével; a Győri Területi Szervezet a modern töltésgeometriai felmérésekkel és az állékonyságelemzési módszerekkel; a Duna árvédelmi monitoring rendszerének fejlesztéseit mutatták be a Bács-Kiskun megyei Területi Szervezetnél; ugyanitt a Duna-völgyi és a Tisza-völgyi 2006. évi árvizek és belvizek tapasztalatait foglalták össze; a Hajdú-Bihar megyei Területi Szervezetnél a tiszadobi „Andrássy gát” 2001-2007 közötti fejlesztési munkáit mutatták be.
Összefoglalva a Társaság az alapszabályában rögzített feladatokat és célokat szem előtt tartva, azokat megvalósítva működött. A saját maga által készített munkatervben rögzített programjait, vállalt feladatait teljesítette. A Társaság a rendezvényein minden érdeklődőt szívesen fogad és munkáját a teljes nyilvánosság jellemzi.
A beszámolót alátámasztó adatok, iratok és analitikák az ügyvezető igazgatóval előre egyeztetett időpontban a Társaság titkárságán megtekinthetők.
Budapest, 2010. április 20.
Dr. Szlávik Lajos s.k. főtitkár
Beszámoló a Magyar Hidrológiai TársaságFelügyelő Bizottságának 2009. évi munkájáról
A Felügyelő Bizottság 2009-ben is az alapszabálynak megfelelően végezte a munkáját. A beszámolási időszakban előre meghatározott időben és meghatározott napirend szerint tevékenykedett. Az év folyamán négy bizottsági ülést tartott a Felügyelő Bizottság. Napirendjén minden esetben szerepelt a társaság pénzügyi helyzetének ismertetése, a felmerülő problémákról tájékoztatást kapott a bizottság. A 2009. évi költségvetés összeállításánál a ügyvezetés figyelembe vette a Felügyelő Bizottság álláspontját, hogy olyan legyen a költségvetés mely végrehajtható, ugyanakkor szoros pénzügyi gazdálkodás mellett pozitív eredménnyel zárjon. A pozitív eredmény elérésének alapfeltétele, hogy mind az egyéni tagdíj, mind a jogi tagdíj befizetése megtörténjen. Az előző évben megkezdett tagnyilvántartási rendszer felülvizsgálata, a nem fizető tagokkal történt megegyezés jó hatással van a fizetési hajlandóságra. A Felügyelő Bizottság javasolja a több éve nem fizető tagokat törölje a titkárság a nyilvántartásból. A jogi tagok létszáma csökkenő tendenciájú, mind a területi szervezeteknek, mind a titkárságnak nagy feladata, hogy a létszámuk ne csökkenjen, mivel a működési bevétel több mint 50%-át ezek a bevételek teszik ki. Továbbra is fontos, hogy a mérnöki kamarával kialakult közös programok megvalósuljanak. A kreditpontos rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy folyamatosan magas színvonalú előadások kerüljenek tagságunk elé. Sok munkát jelentett a Hidrológia Hungarica alapítvány bővítése, de sikeresen befejeződött, megtörtént a cégbejegyzés. A társaság elvégzi az alaptevékenységgel kapcsolatos adminisztrációt, melynek költségét a társaság felé az alapítvány megfizeti. A bevételek növelése érdekében a NCA pályázat idén is benyújtásra került, és ha kevesebb összeget is nyert társaságunk, mint az előző években, de a sikeres pályázatoknak így is örülni kell. Javasoljuk, hogy a Társaság további erőfeszítéseket tegyen a pályázati pénzek elnyerése érdekében. A társaság életében fontos események az úgynevezett nagyrendezvények, mint a vándorgyűlés, a hidrológus napok, a hidrológus szilveszter valamint az ifjúsági napok rendezvényei. Ezeken a rendezvényeken elhangzott előadások magas szakmai színvonala továbbra is fontos tevékenységei társaságunknak. Az ifjúsági napokon megjelenő létszám biztosítékot jelent a jövőre, hogy az egyéni tagok létszáma nem fog csökkenni. A Felügyelő Bizottság megtárgyalta a társaság közhasznúságra vonatkozó beszámolót és megállapította, hogy az a törvényi rendelkezéseknek megfelel és tartalmazza mindazon elveket, melyet a közhasznúság megkíván. A beszámoló kellő részletességgel tárgyalja az elvégzett közhasznúsági tevékenységet, melyet a Felügyelő Bizottság elfogadásra javasol. A társság 2009. évi gazdálkodását független könyvvizsgáló áttekintette és véleményezte. Megállapította, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság gazdálkodása megfelel a társadalmi szervezetek gazdálkodására vonatkozó rendeleteknek, valamint a társaság alapszabályának. A számviteli elszámolások és a közhasznú szervezetekre vonatkozó előírások is maradéktalanul betartásra kerültek. A társaság pénzgazdálkodása számviteli rendje és fegyelme megbízható, a működésben a törvényesség érvényesül. A Felügyelő Bizottság áttekintette a mérlegbeszámolót, és javasolja annak elfogadását az alábbi főbb számokkal A társaság összes bevétele: 45.117 eFt összes költsége : 43.645 eFt Vállalkozási tevékenység eredménye : 503 eFt Közhasznú tevékenység eredménye : 969 eFt
A Felügyelő Bizottság javasolja, hogy az eredmény a tőke pótlására és az eredménytartalék növelésére legyen fordítva.
Kérem a Felügyelő Bizottság jelentésének elfogadását.
Budapest, 2010. április 20.
Bogáth Jenő s. k. Felügyelő Bizottság elnök
2010. ÉVI PÉNZÜGYI TERV
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| < Előző | Következő > |
|---|
Műszerkalibrációs labor és hitelesítő csatorna építése a vízrajzi szolgálat számára
Városi árvízgazdálkodás
Aktív csőtisztítás
A Balaton a vízminőség-javító intézkedések szemszögéből (a májusban elmaradt előadás)